Embedded Files
Cikksorozatunk első részében részletekbe menően tárgyaltuk a napfény mibenlétét, a vele együtt járó UV-sugárzást, valamint a D-vitamin fontosságát. A második részben a barnulás folyamatáról valamint az UV-védő készítményekről fogunk értekezni.
Barnulás:
A napbarnított bőr, mint szépségideál csak a 20. század közepe táján kezdett emelkedő pályára állni és a jólét egyik szimbólumává válni. A bőr, UV-sugárzás után, szemmel láthatóan sötétebbé válik, a melanin (a bőr, haj és szőrzet színét adó festékanyag) tartalma azonban nem nő meg azonnal. Hivatkoztunk már a „korai barnulásra” az UV-A sugárzásnál. Ezt a gyors bőrszín változást főleg a meglévő melanin újra eloszlása hozza létre, de ez a látszólagos barnulás nem eredményez fokozott védelmet, mivel az új melanociták létrejötte (melanint termelő sejtek), és bennük a melanin felszaporodás csak később várható.
Körülbelül 3 nappal az UV-B kitettség után létrejön a „késleltetett barnulás”-nak nevezett alkalmazkodási reakció, ezt már új melanin termelése jellemzi, amelynek már enyhe, kb. 3 SPF hatása van (SPF = Sun Protection Factor, vagyis Napvédő Faktor, erről később beszélünk az UV-védő készítményeknél). Ezen a ponton már láthatjuk, hogy a barnulás, habár véd a későbbi ártalmaktól, de nem olyan mértékben, mint egy fényvédő szer, így hiába várjuk, a szoláriumok főleg UV-A fényétől és a „korai barnulástól” a védelmet, mert a hirtelen nyakunkba zúduló 35 fokos nyári napsütéstől ezek nem védenek meg minket.
A szoláriumot az Egészségügyi Világszervezet is a karcinogén, azaz rákkeltő kategóriába sorolja, és semmilyen körülmények között nem ajánlja a használatát, különösen fiatalok esetében.
UV-védő készítmények
Lefektetve az alapokat és megválaszolva, hogy Mi ellen kell védekezni?, el is értünk a legfontosabb részéhez a kis utazásunknak. A kérdésre miszerint: Mivel és hogyan védekezzünk?
Mindenekelőtt: Öltözzünk fel! „Hogy micsoda?”, tevődik fel a kérdés máris, zavaros pillantásokkal fűszerezve, sokunk fejében. A nyár nem épp a kevesebb ruháról kellene szóljon? A strandon és a tengerparton természetesen igen! De a már említett kritikus órákban (10-16 óra között) itt sem ajánlatos túl sokat a napon tartózkodni. De a strandos napokat is beleértve, fényvédelem szempontjából a legideálisabb az, ha minél kisebb bőrfelületünket hagyjuk szabadon és a kritikus órákban nem vagyunk direkt napsütésnek kitéve.
Ezen felül természetesen a fényvédő készítmények használata a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb megoldás, amely fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mindannyian használtunk már fényvédőket, de tudjuk-e mit kell figyelni, ha a hatékonyságukra vagyunk kíváncsiak?
Fényvédőnek nevezhető egy olyan termék, ami tartalmaz olyan aktív hatóanyagot, amely elnyeli vagy visszaveri a 280-400 nanométeres hullámhosszú fényt, vagyis az UV-A és UV-B teljes spektrumát. Két nagy kategóriára oszthatóak hatásmechanizmusuk szerint:
a. Kémiai fényvédők: Hatóanyaguk egy vagy több szerves molekula, amely elnyeli az említett hullámhosszú sugárzásokat. Legtöbb ezek közül az UV-B-t tudja hatástalanítani, ide tartoznak olyan hatóanyagok mint: Cinoxate, Ensulizole, Homosalate, Octinoxate, Octisalate, Octocrylene, Padimate O, Para-Aminobenzoic Acid (PABA), Trolamine. Ezen kívül létezik néhány, amely az UV-A spektrumban is hatékony, mint például az Oxybenzone, Meradimate, Avobenzene, és Tetraphthalydine Dicamphor Sulfonic Acid.
Amennyiben ezek valamelyikét felfedezzük egy készítményen, már jó úton haladunk. Az olyan fényvédők, amelyek az UV-A és UV-B ellen is hatékonyak (tehát tartalmaznak mindkettőre hatékony molekulát), széles spektrumú fényvédőknek nevezik, ezek használata a leginkább javallott.
b. Fizikai fényvédők: Olyan szervetlen hatóanyagokat tartalmaznak, amely visszaveri az UV-sugárzást. Két elfogadott hatóanyag a cink oxid és a titánium dioxid, amelyek UV-A és UV-B védelmet is nyújtanak.
Ha a hatóanyagok listáját elolvastuk és megfelelőnek találtuk, akkor a következő kritérium amire oda kell figyelnünk a fényvédő választásakor, az SPF (Sun Protection Factor). Ez főleg az UV-B elleni védelmet méri fel és egy arányszámot takar, ahol SPF = Sugármennyiség, amely a védett bőrön égést, bőrpírt okoz / Sugármennyiség, amely védtelen bőrön égést, bőrpírt okoz.
A képlet végén 15 SPF körülbelül 93,3%-os UV-B elnyelést eredményez. 30 SPF 96,7%-ot, míg 50 SPF 98%-ot. A 15 SPF alatti fényvédők használata nem ajánlott.
Fontos kiemelni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az SPF-nek nincs köze az UV-sugárzás időtartamához.
Ha mindezzel megvagyunk és kezünkben tartjuk a szerencsés, kiválasztott készítményt, a következő lépés, hogy hogyan használjuk: A The American Academy of Dermatology bőrgyógyász szervezet ajánlása szerint a széles spektrumú, vízálló, legalább 30 SPF-es fényvédő használata ajánlott, napi szinten.
Korábban már említettük, hogy a felhők és az ablakok elnyelik az UV-B sugárzást, de az UV-A-t nem, ezért az erős UV-sugárzású időszakokban még felhős időben, autóban vagy napsütötte házban is figyelmet kell fordítani a fényvédelemre.
A fényvédőket a nap sugarainak való kitettség előtt 15-30 perccel kell felvinni a száraz bőrre. A mennyiséget 2 mg/cm2-ben határozzák meg, amit természetesen nehéz eltalálni, de kb. 2 evőkanálnyi fényvédő elegendő kell legyen egy felnőtt test napnak kitett testrészeire. 2 óránként újra fel kell vinni, főleg úszás vagy fokozott izzadás esetén. A legtöbb „vízálló” naptej, bármennyire is jól hangzik a megnevezése, de vizes közegben elveszti a hatékonyságát körülbelül 40 perc után.
Az újszülöttek és kisgyermekek vékonyabb bőre sokkal érzékenyebb a káros hatásokra, éppen ezért azt ajánlják, hogy 6 hónapnál kisebb gyerekeket ne érjen közvetlen napsütés huzamos ideig, különösen a nyári hónapokban.
Habár mostanáig a használatuk mellett szóltak az érvek, itt is ki kell emelni, hogy ne éljünk vissza velük. Csak azért ne használjunk fényvédőket, hogy így többet tartózkodhassunk a napon, mert mint beszéltük már: tökéletes védelem nem létezik. Így is, úgy is ki leszünk téve kisebb-nagyobb mértékben a sugárzásnak, amire nyáron a meleg is rátevődik. Hiába a megnyugvás, hogy nem égünk majd le, ha ezáltal hőgutába kergetjük magunkat. A visszaélésnél még egy mondat erejéig kanyarodjunk vissza a D-vitaminhoz is. Fontos az UV-védelem, de a gyermekek vagy önmagunk beteges, pszichotikus féltése a napfénytől szintén káros hatásokkal jár majd, mint azt már korábban tárgyaltuk.
Végül meg kell említenünk néhány mellékhatást, amelyet kiválthatnak a naptejek. Főleg irritatív megnyilvánulások fordulnak elő. Ilyen lehet a kontakt dermatitis, akné, de ezeket is inkább a hozzáadott illatanyagok, tartósítószerek, illetve olajok váltják ki, mintsem maga a fényvédő hatóanyag.
Összefoglaló és tanulságok:
Reményeink szerint, aki eljutott idáig az gazdagodott néhány fontos tudnivalóval és így mi gyakorló orvosok és egészségügyi dolgozók is sokkal ritkábban találkozunk majd UV-sugárzás okozta bántalmakkal, súlyos betegségekkel. Röviden summázva tehát a tanulságok a fényvédelemmel kapcsolatban:
- Keressünk árnyékot, ne tegyük ki magunkat a kelleténél több sugárzásnak, közvetlen napsütésnek a fent tárgyalt időpontokban (nyáron, vagy bármely évszakban erős napsütésben, 10-16 óra között)!
- Legyünk óvatosak, víz és hó közelében ugyanis ezek is visszaverik az UV-sugárzást!
- Öltözzünk okosan. Legyen a lehető legnagyobb testfelületünk védve a kritikus időszakokban, a fedetlen részekre a fenti ajánlások alapján használjunk széles spektrumú fényvédőt!
- Az arany középút: Ne rettegjünk betegesen a napfénytől. Nem méreg, ha megfelelő adagban jut el a szervezetünkhöz!
- Ne használjuk a fényvédőket olyan célból, hogy meghosszabbítsuk a napon eltöltött időnket!
- Ne használjunk szoláriumot!
- Ne engedjünk a büszkeségünknek, és használjunk fényvédőt amikor szükséges!
Pontis Egészségügyi Szervezet:
Szerzők: Dr. Berei Róbert (onkológus rezidens)
Dr. Réti Hunor (családorvos szakorvos)
Page updated
Google Sites
Report abuse