Embedded Files
HPV és méhnyakrák:
Olvasási idő: 5 perc
Mi is pontosan a méhnyakrák? Na és a humán papillomavírus? Veszélyes lehet a férfiakra is? Tényleg létezik olyan védőoltás amivel megelőzhető egy rosszindulatú daganat kialakulása? Következő írásunkban mindezen kérdésekre fogunk válaszokat keresni.
HPV és méhnyakrák
Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedését, amely a második leggyakoribb nőkre specifikus daganat a mellrák után. Okozója az esetek 99%-ban a HPV (humán papillomavírus). A HPV-nek több, mint 200 törzse ismert, amelyek között vannak fokozott onkogenitásúak (amelyek gyakran okoznak rákos megbetegedéseket), de ismeretesek kevésbé onkogének és olyan törzsek is, amelyek ritkán okoznak tünetekkel járó betegségeket. A vírus terjedését illetően, a tévhitekkel ellentétben NEM CSAK szexuális úton terjed, ugyanis akár bőrön vagy nyálkahártyákon keresztül is átadható. Globális adatok szerint az emberek 80%-a találkozik, esetleg hordoz, valamilyen HPV törzset, viszont a legtöbben tünet- és betegségmentesek, ugyanis egy egészséges szervezet sikeresen felveszi a harcot a kórokozóval szemben. Egy hosszabb immunhiányos állapotban azonban vagy gyengébb szervezet esetén a vírus megbetegedést okozhat. Vannak bizonyos tényezők, amik igazoltan megnövelik a méhnyakrák kialakulásának esélyeit, ilyen például a dohányzás, a korán elkezdett szexuális élet, gyakori partnercsere, sok szülés vagy akár a hosszantartó fogamzásgátló kezelés.
Általános viszonylatban tekintve, a HPV-t tartjuk felelősnek a méhnyakrákos megbetegedések 99%-ért, az ánuszrák 83%-ért, a szájüregi- és garatrák 72%-ért, a hüvelyrák 70%-ért és a szeméremtestrák 43%-ért. Ezek mellett sokkal kevesebb szó esik a HPV által férfiakban okozott betegségekről, viszont megjegyzendő, hogy ez felelős a péniszrákok 50%-ért is. Sajnos országunkban jellemző a korán elkezdett szexuális élet, viszont a hiányos egészségkultúra, az elégtelen betegedukáció, öntudatosság hiánya, illetve a szűrővizsgálatok alacsony igénybevétele az, ami elsősorban felelős az előrehaladott méhnyakrákos megbetegedés nagy számáért, valamint az ezzel járó elhalálozások magas mutatóiért.
Szűrővizsgálat? Mikor és hányszor?
A szűrővizsgálatok fontossága abban áll, hogy a rákos állapot előtti fázisban fedezzük fel a folyamatot és azt követően akár gyógyszeres kezeléssel, akár egyszerűbb műtéti beavatkozással megszüntessük a kóros állapotot. A méhnyakrákot illetően két fő szűrővizsgálatot különböztetünk meg, az egyik a citológiai vizsgálat, ismertebb nevén Babeș-Papanicolaou vizsgálat, amikor egy kenet segítségével, mikroszkópos vizsgálat során keressük a kóros sejteket, a másik lehetőség pedig a HPV genotipizálás, amikor a szervezetben jelen lévő HPV törzseket keressük DNS azonosítás által.
A szűrővizsgálatok gyakoriságát illetően, minden 21 és 29 év közötti nőnek javasolt 3 évente a Babeș-Papanicolaou vizsgálat, 30 és 64 év között 3 évente Babeș-Papanicolaou vizsgálat vagy 5 évente Babeș-Papanicolaou és HPV genotipizálás. 65 év felett abba lehet hagyni a szűrővizsgálatot, amennyiben az utolsó 3 eredmény negatív volt.
Mik a tünetei? Hogyan ismerem fel?
A ményakrák viszonylag alattomos és lassan kialakuló betegség, több év is eltelhet egy egészséges immunrendszerű nő esetén a rák megjelenéséig, ugyanígy az elváltozás kezdeti állapotától ismét évek múlhatnak el az első tünet jelentkezéséig. Ebből kifolyólag azon nők, akik nem vesznek részt rendszeresen szűrővizsgálatokon, sokszor a betegség előrehaladott fázisában jelentkeznek szakorvosi vizsgálatra, amikor már tüneteket tapasztalnak. Általában pecsételő vérzés, szexuális kapcsolat közben jelentkező fájdalom, alhasi fájdalom, láb- és térdfájdalom jellemzi a betegséget, súlyosabb állapotban pedig bűzös hüvelyi folyás, erős vérzés, gyors fogyás is előfordul.
Mi lesz velem, ha korán felfedeződik?
Minél koraibb fázisban kerül felismerésre és kezelésre a betegség, annál jobb a várható kimenetel. Gyakorlatilag a szöveti elváltozások típusa és súlyossága határozza meg a kezelést, a gyanús elváltozások akár gyógyszeresen is kezelhetőek, míg a már kialakult neopláziát, kezdeti rákos állapotot kisebb vagy nagyobb sebészeti beavatkozással lehet eltávolítani. Amennyiben az eltávolítás sikeres és a méhnyakon már csak egészséges, ép szövet maradt a beavatkozás után, akkor gyakorlatilag teljes gyógyulásról beszélünk.
Mik az esélyeim, ha későbbi fázisban találják meg?
Amennyiben egy előrehaladottabb fázisban kerül felfedezésre a betegség, a terápiás megoldás komplexebb, ugyanis a kiterjedtség, esetleg az átterjedtség fokától függően végzendő a megfelelően radikális sebészeti beavatkozás, amit esetenként kemoterápia, sugárterápia kísérhet. Bizonyos sebészeti kezelésre nem javallott esetekben a célzott sugárterápia jó eredményekkel szolgálhat. Az előrehaladott esetek kezelési sikeressége és a túlélési mutatók nyilvánvalóan elmaradnak a kezdeti stádiumban felismert és megfelelően kezelt esetektől.
Védőoltás lányoknak és fiúknak is?
Romániában a HPV évente több, mint 3300 új méhnyakrákos esetet okoz és több, mint 500 egyéb szervi rákot. Már több európai ország is sikeresen bevezette a nemzeti oltás programjába a HPV elleni védőoltást, sőt az Amerikai Egyesűlt Államokban a sikeres oltáskampánynak köszönhetően, tanulmányaik több, mint 85%-os csökkenést mutattak ki a kamaszok HPV fertőzöttségében, ami a legonkogénebb törzseket illeti. Ausztrália, példát mutatva a méhnyakrák elleni harcban azt nyilatkozta, hogy világelsőként, országukban 2036-ra ritka betegségnek fog számítani a méhnyakrák a megfelelő átoltottságnak és optimális szűrésnek, illetve kezelésnek köszönhetően.
A leggyakoribb tévhitekkel ellentétben, a védőoltás nem okoz aktív megbetegedést, ugyanis nem fertőzőképes vírust tartalmaz, hanem immunválaszt előidéző vírusrészecskéket, aminek köszönhetően aktív betegség nélkül alakulhat ki egy olyan védelmi reakció a szervezetben, ami egy későbbi, valódi fertőzés esetén kellőképpen reagál.
A védőoltás maximális védettséget ad amennyiben a szexuális élet megkezdése előtt, preferábilisan 9 és 15 év között van beadva, viszont ez akár 45 éves korig is megtörténhet és életre szóló védettséget biztosít azon törzsek ellen, amiket tartalmaz az oltás. A megfelelő védettség és a kívánt átoltottság elérése érdekében nem csak a lányokat bátorítjuk a védőoltásra, hanem a fiúkat is.
Mindamellett, hogy a fiúknál védelmet okoz a HPV okozta száj- és garatrák, ánuszrák és péniszrák ellen, közvetett módon a partnert is védi azáltal, hogy nincs a szervezetben átadható vírus.
Romániában a 11 és 18 év közöttieknek (19. év betöltéséig) a családorvosokon keresztül ingyenesen biztosított a védőoltás, 15 év alatt két dózisú oltási séma alkalmazandó, az fölött pedig három dózisban kapja meg a páciens.
Azon személyek, akik a legonkogénebb törzsek elleni életre szóló védelmet megszerezték az oltás által, a méhnyakrák kialakulásának prevencióját sikeresen teljesítették.
Van-e bármi kockázata a védőoltásnak?
A jelenleg piacon lévő, 9 onkogén törzs ellen védelmet nyújtó oltást az EMA és FDA nemzetközi szervezetek évekig vizsgálták és kockázatmentesnek nyilvánították. Jó tolerabilitást írtak le és a hosszútávú kockázatok hiányát bizonyították.
Mindezeket együttvéve gyakorlatilag kimondható, hogy a méhnyakrák, mint harmadik legtöbb áldozatot szedő betegség, oltással megelőzhető, ezért bátorítjuk a szülőket arra, hogy gyerekeiknek igényeljék az életre szóló védettséget, a felnőtteknek pedig felhívjuk a figyelmét a saját egészségük megőrzésének fontosságára. Bármilyen kérdés esetén érdemes családorvoshoz vagy nőgyógyászhoz fordulni.
Pontis Egészségügyi Szervezet:
Szerző: Dr. Ladányi Emmánuel (szülész-nőgyógyász szakorvos)
Page updated
Google Sites
Report abuse