Olvasási idő: 6-8 perc
Nyárra a természet és vele együtt az ember is fellendült már a téli melankóliából és teljes erőbedobással igyekszik kihozni a legtöbbet a meleg évszakból. Ez a teljes erőbedobás (számunkra sajnálatos módon) a rovarvilágra is igaz. Kirándulásaink, túrázásaink, vagy csak egy parkban lefolytatott séta alkalmával is gazdagodhatunk csípésekkel, de akár napokig is csatlakozhat hozzánk egy ízeltlábú útitárs. A gyakoribb rovarcsípésekről már értekeztünk egy korábbi cikkünkben (belinkelni), ez a mostani kifejezetten a kullancsokra, az általuk hordozott betegségekre és megelőzésükre fog hangsúlyt fektetni. Az eredeti cikket a Néjúpság kérésére készítettük, így az ottani interjú formátumot megtartottuk itt is, utólagosan kibővítve a megelőzésre vonatkozó javaslatokkal.
Ebben az időszakban országszerte több ízben jelezték a sürgősségi osztályok, hogy egyre többen fordulnak hozzájuk kullancscsípés miatt.
1. Mi a teendő, ha felfedezünk a testünkben egy kullancsot? Ajánlott otthon megpróbálni eltávolítani vagy inkább orvoshoz fordulni, hogy az szakszerűen távolítsa el?
Ha észreveszünk egy kullancsot a bőrünkben, ajánlott azonnal eltávolítani, nem szükséges feltétlenül orvoshoz fordulni vele. Otthon is elvégezhető, amennyiben szakszerűen történik és nincs még nagyon mélyen a bőrben a kullancs, ugyanakkor, ha szövődmények vagy bizonytalanság merül fel, érdemes mihamarabb szakemberhez fordulni.
Ajánlott otthon tartani speciális kullancseltávolító csipeszt és ezt használni, de más kis méretű csipesszel is lehetséges az eltávolítás. Gyógyszertárakban kullancs eltávolító csomag is vásárolható, amely a csipeszt és gyorsfagyasztó spray-t is magába foglal. Fogjuk meg a kullancsot minél közelebb a bőrhöz (NEM a potrohánál), egy lassú és határozott mozdulattal egyenesen húzzuk ki, semmiképpen se csavarjuk vagy nyomjuk össze a testét. Végül fertőtlenítsük le a csípés helyét és mossunk alaposan kezet.
2. Milyen veszéllyel jár, ha otthon próbáljuk kiszedni?
A veszély nem önmagában az otthoni eltávolításban rejlik, hanem a helytelen módszerekben. Az előző kérdésben is említett csavarás a szájszerv bőrben maradásához vezethet.
Összenyomás, vagy a kullancs vegyszerekkel, tűzzel való ingerlése a fertőzött nyál és béltartalom bőrbe jutását segítheti elő.
Nem megfelelő fertőtlenítés helyi gyulladáshoz és a seb befertőződéséhez vezethet.
Ezeken kívül, ha nem figyeljük a Lyme-kór esetleg fellépő tüneteit (vándorló bőrpír, fejfájás, láz), akkor elmaradhat az időben elkezdett, helyes gyógyszeres kezelés.
3. Ilyen esetben tudtommal nagyon fontos az idő, az, hogy minél kevesebb ideig maradjon a testben a kullancs. Mi ennek az oka, miért fontos, hogy mielőbb el legyen távolítva? Mi történik, ha például valaki nem veszi észre és tegyük fel, egy-két napot marad a testben?
Minél tovább marad bent a kullancs, annál nagyobb a fertőzésveszély. A Lyme-kórt okozó baktérium (Borrelia burgdorferi) nem azonnal jut be a szervezetbe, az első 12 órában a fertőzés esélye nagyon alacsony. Ezután az első 2 napban egyre növekedik az esélye, 48 óra után már igen magas valószínűségről beszélhetünk.
Bár sokkal ritkább, fontos megemlíteni a Kullancsencephalitis-vírust, amely akár pár órán belül is agyvelőgyulladáshoz vezethet, így a csípésen átesett személyt már az első pillanatától figyelni kell és bármilyen szokatlan tünet jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
4. Sokan próbálkoznak különféle praktikákkal, például gyufával dörzsölik, vagy zsírral kenik be a bőrfelületet, ahol a kullancs található. Tudnak-e ártani ezekkel a módszerekkel?
Igen, ezeket kifejezetten kerülni kell! A zsírral, olajjal való bekenés vagy gyufa használata fulladásos stresszreakciót vált ki a kullancsból, így még több kórokozót üríthet a sebbe, arról nem is beszélve, hogy az ép bőr felületet is felsérthetjük. Ezen felül megnehezítik a szakszerű eltávolítást is, ha előtte zsírral vagy olajjal tettük sikamlóssá az apró állat testét.
Minden esetben a csipesszel való eltávolítás az egyetlen helyes módszer!
5. Mi a teendő kullancscsípés esetén, szükséges-e megelőzésképpen gyógyszeres kezelés vagy ajánlott csak figyelni a csípés helyét?
Nem minden esetben szükséges antibiotikum, ha eltávolítottuk 36 órán belül, akkor elégséges figyelni a csípés helyét legalább 30 napig. Ha terjedő bőrgyulladás jelenik meg a bőrfelületen, azonnal forduljunk szakemberhez.
36 óránál hosszabb időtartam esetén javasolt a következő 72 órában orvoshoz fordulni megelőző antibiotikum kezelés céljából. Ha nem megfelelően volt eltávolítva a kullancs, vagy olyan régióban történt, ahol gyakori a fertőzés, akkor szintén alkalmazni szokták a megelőző kezelést.
Az elsődleges választandó gyógyszer a Doxiciklin egyszeri dózis, 8 év alatti gyermekek esetében pedig Amoxicillin indokolt megelőzés céljából. A bőrtünetek megjelenése esetén 14-21 napig folytatjuk az említett kezelést.
Gyakran érintett területek Romániában: Kolozs, Maros, Hargita, Szeben, Fehér, Brassó megyék.
6. A Lyme-kór kialakulásán kívül, milyen veszélyekkel járhat még a kullancscsípés?
Egy előbbi kérdésnél már említettük a vírusos agyvelőgyulladást (különösen Hargita, Kovászna, Maros megyékben). Gyenge immunrendszerű személyeknél egy egysejtű parazita egy babesiosis nevű betegséget is kiválthat, amely lázas rohamokkal járhat. Hordozhatnak egyéb baktériumokat is a kullancsok, mint az Anaplasma, Erlichia vagy Franscisella amelyek szintén izomfájdalommal, lázzal és nyirokcsomó duzzanattal járó kórképeket válthatnak ki.
7. A kullancscsípéses esetekben milyen arányban alakul ki Lyme-kór? Amennyiben gyorsan el lett távolítva a kullancs, csökken ennek az esélye?
A Lyme-kór valószínűsége kb. 1 és 5% között mozog egyetlen csípés esetén. Természetesen nagyban függ, a rögzülés idejétől (ha 24 óra alatt el lett távolítva, akkor 1% alatti a valószínűség), valamint a már fentebb is tárgyalt földrajzi régiótól is. Ha ki lehet mutatni, hogy a kullancs hordozó volt, akkor a fertőződés esélye 20% is lehet.
8. Mely tünetek utalnak arra, hogy a megcsípett személynél Lyme-kór alakult ki, illetve a csípést követően mennyi idő múlva jelentkeznek ezek a tünetek?
A betegség több szakaszban zajlik, ezért számít a csípéstől eltelt idő:
Korai lokalizált stádium (1-4 hét): A csípés helyén erythema migrans alakul ki (ovális, vörös folt, közepén halványabb, az esetek nagy részében nem fáj és nem viszket), amely fokozatosan terjed és más helyeken is megjelenik (innen származik a migrans = vándorló, migráló megnevezése). Emellett láz, fejfájás, nyirokcsomó-duzzanat, fáradékonyság is jellemző.
Korai disszeminált stádium (1-2 hónap): Olyan neurológiai tünetek jelentkezhetnek, mint arcidegbénulás (leginkább egyoldali), fejfájás, szédülés, tarkómerevség, koncentrációzavar. Emellett mellkasi fájdalom és szívritmuszavarok is felléphetnek.
Késői stádium (hónapokkal-évekkel később): Krónikus ízületi gyulladások jellemzik, leggyakrabban a térdízületben. Az idegrendszeri zavarok is tovább fokozódhatnak, memória és alvászavar, krónikus fáradtság és akár depresszió is felléphet.
Fontos kiemelni, hogy a tünetek az esetek nagy részében kevésbé jellegzetesek, illetve nem minden Lyme-kórban szenvedő páciensnek van tünete.
9. Amennyiben nem vettük észre magunkon a kullancsot, illetve a csípést, milyen tünetek esetén kell Lyme-kór tesztet végezni? (Ezt saját tapasztalat alapján kérdezem, néhány éve izomgyengeség miatt fordultam orvoshoz és azonnal elvégeztették a tesztet.)
A csípés legtöbbször fájdalommentes, mivel különböző érzéstelenítő, véralvadásgátló, és a gazdaszervezet helyi immunrendszerét elnyomó anyagokat tartalmaz a kullancsok nyála. Ezért történhet meg, hogy gyakran órákba telik míg észrevesszük a rovar jelenlétét, vagy akár teljesen észrevétlen is maradhat. Ezért mindenképp figyelemfelkeltő tünetek lehetnek:
Ismeretlen eredetű izomgyengeség vagy ízületi fájdalom
Időszakos láz, fáradtság
Arcidegbénulás (különösen egyoldali)
Koncentrációs zavar, memóriazavar
Szívritmuszavarok
Ebben az esetben valóban indokolt a Lyme-teszt (ELISA, majd Western blot).
10. Milyen módszerekkel védekezhetünk a kullancscsípés ellen?
Fizikai védelem: Az első és talán legjobb stratégia, ha a támadó el sem jut a bőrünkig. Amelyik régiókban gyakori a csípés ott javasolt még nyáron is a világos színű, hosszú ujjú felső és nadrág. A világos szín a nyári hőség ellen is segít, de a kullancsokat is könnyebb észrevenni ilyen felületen. Emellett zárt cipőre is szükségünk lesz, valamint egy sapka szintén előnyünkre válhat, mert a hajas fejbőrön is megbújhatnak a vérszívó útitársak.
Kémiai védelem (kullancsriasztó szerek): A gyógyszertárakban keressük az icaridin, DEET, vagy citriodiol tartalmú készítményeket. Ezeket a ruhára vagy bőrre is fújhatjuk. Ha van rá lehetőségünk, akkor jobb választás az icaridin, mivel 2 évesnél kisebb gyerekeknek a DEET nem javasolt, az icaridin viszont már 6 hónapos kortól biztonsággal használható. Ezen felül szagtalan és bőrirritációt is sokkal ritkábban okoz, mint a DEET. Mindkettő hatása (koncentrációtól függően) 4-8 óra. A citriodiol rövidebb ideig hatásos, mint a másik két hatóanyag (4-6 óra), de szintén enyhébb szagú és kevésbé irritáló, mint a DEET.
Ha ezen készítményekből semmi sem áll rendelkezésünkre, akkor levendula olaj vagy citronella olaj segítségével szintén megpróbálhatjuk távol tartani a kullancsokat. Ezek hatékonysága jóval gyengébb és gyorsan elillannak a bőr felszínéről, de egyéb alternatíva híján ideiglenesen beválhatnak.
Utólagos ellenőrzés: Ne szégyeljünk egymást kurkászó kis majmokká változni egy túra után. Ellenőrizzük le teljesen saját testünket, társunkét és főleg gyermekeinkét. Ne feledkezzünk meg a hajas fejbőrről, fül mögötti részről és a hajlatokról sem. Ha találunk egy betolakodó kullancsot, akkor a fent már leírt módszerek szerint járjunk el vele és élvezzük tovább a nyári kirándulásokat, túrázásokat.
Pontis Egészségügyi Szervezet:
Szerzők: dr. Réti Hunor (családorvos szakorvos)
Orbán Zsófia (általános orvostanhallgató)
dr. Kiss Melinda (bőrgyógyász szakorvos)