Jobb ma egy kis szúrás, mint holnap egy nagy vágás!

Az első és legfontosabb analízis, amit majdnem minden vérvételnél kérni szoktunk. A vörösvértestek (és a bennük lévő hemoglobin), fehérvérsejtek (leukociták) és vérlemezkék (trombociták)  számát, alakját és jellemzőit vizsgáljuk. 

• Magas vörösvértestszám és hemoglobin: Okozhatja kiszáradás, csontvelőbetegségek, krónikus oxigénhiánnyal járó tüdőbetegségek.

• Alacsony vörösvértestszám és hemoglobin: A vérszegénység különböző típusait jelenti. Okozhatja vas-, B12 vitamin- vagy folsavhiány. Ezen felül krónikus betegségek vagy vérzések is állhatnak a hátterében.

• Magas fehérvérsejtszám = leukocitózis: Okai bakteriális, parazitás, vírusos fertőzések, allergia, leukémia, valamint hosszas stressz esetén is megemelkedhetnek.

• Alacsony fehérvérsejt = leukopénia: Előfordulhat vírusfertőzésekben (a vírusok fehérvérsejt emelkedést és csökkenést is okozhatnak), csontvelőbetegségekben, autoimmun betegségekben vagy kemoterápiás kezelés esetén.

A fehérvérsejtek több sejttípust foglalnak magukba. Ezek egymástól függetlenül is megváltozhatnak, amelyet figyelembe kell venni a diagnózis felállításakor.

• Neutrofil granulocita: Bakteriális fertőzések, gyulladások esetén számuk megnő.

• Limfocita: Vírusfertőzések és bizonyos daganatos betegségek esetében emelkedhetnek.

• Monocita: Krónikus fertőzések és gyulladások esetén nőhetnek.

• Eozinofil granulocita: Allergiák és parazitás fertőzések esetén magasabbak.

• Bazofil granulocita: Ritkán emelkednek, de allergiás reakciók vagy leukémiák esetén jelentkezhetnek.

• Magas vérlemezkeszám: Gyulladásokban, daganatos betegségekben, valamint csontvelőbetegségekben fordul elő. 

• Alacsony vérlemezkeszám: Okai között szerepelnek egyes autoimmun betegségek, csontvelőbetegségek, vírusfertőzések, valamint bizonyos gyógyszerek is kiválthatják ideiglenes csökkenését (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, véralvadásgátlók, antibiotikumok, kemoterápiás szerek, pszichiátriai gyógyszerek, epilepszia ellenes gyógyszerek).

• Emelkedett: Első és legfontosabb kiváltó tényező lehet a cukorbetegség (diabétesz). Ezen felül okozhatja stressz vagy fertőzések, hormonális betegségek, gyógyszerek, hasnyálmirigy betegségek.

• Alacsony: Kiválthatja helytelen kezelés cukorbetegség esetén (étkezések kihagyása inzulinkezelés mellett, vagy túl sok inzulin adagolás), alultápláltság, hormonzavarok és egyes gyógyszerek. 

• Magas: Nyilvánvalóan elsőként gondolhatunk a különböző májbetegségekre (vírusos- vagy alkoholos májgyulladás, zsírmáj, májcirrózis, daganatok), de okozhatják más, egész testet érintő vírusfertőzés, gyógyszerek, mérgezés, epeúti betegségek, anyagcsere- és szívbetegségek. 

• Alacsony: Jóval ritkább, mint a megemelkedése. Kiválthatja súlyos májelégtelenség, B6-vitamin hiány, fehérjehiány vagy krónikus veseelégtelenség.

A HDL koleszterint “jó koleszterin”-ként is ismerjük, mivel a többi társával ellentétben érvédő hatása van. Így ebben az esetben az alacsony érték számít rossznak, míg a többinél a magas.

• Magas: Jóval gyakoribb, hogy megnőnek a vérzsírok, mintsem alacsonyak legyenek. Legalapvetőbb oka a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás, de itt is számításba lehet venni egyes anyagcsere- és hormonális betegségeket. Máj- és vesebántalmakat, genetikai tényezőket és különböző gyógyszereket is.

• Alacsony: Jóval ritkább. Pajzsmirigy túlműködés, májbetegségek, alultápláltság, felszívódási zavarok, esetleg genetikai okok lehetnek a hátterében.

A vérsüllyedés (VSH) igen kedvelt mind a mai napig a gyulladások, fertőzések kimutatására, viszont napjainkban már sokkal specifikusabb vizsgálat a C-reaktív protein. Előnye, hogy csak a fennálló gyulladás esetén emelkedett. Abban a pillanatban, hogy megszűnt a probléma, visszaáll normál szintre. Ezzel szemben a VSH még akár hónapokig is eltérést mutathat.

• Magas: Fertőzésekben, gyulladásokban, daganatok esetén. Szövetkárosodás, műtét, sérülés és krónikus betegségek is megemelik a szintjét.

• Alacsony: Gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatására. Súlyos alultápláltság, vérszegénység és különböző májbetegségek is csökkentik. 

A ferritin a vasraktárak telítettségét jelző fehérje, így érdemes a vasszinttel együtt megvizsgáltatni, hogy teljes képet kapjunk szervezetünk vas raktárairól.

• Magas: Megemelkedése jóval ritkább. Genetikai betegségekben, vasanyagcsere zavarokban, krónikus betegségekben, májbetegségekben, daganatoknál, esetleg vaspótló készítmények túladagolásával (étkezéssel nem lehet túladagolni, mert a vasnak csak kis aránya szívódik fel)

• Alacsony: Elégtelen vasbevitel (vegetáriánus és vegán étrend), vagy fokozott vasvesztés (erős menstruáció, krónikus vérzések) miatti vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség amelyben alacsony vasszint figyelhető meg. Ezen felül más típusú vérszegénységek, felszívódási zavarokban, akut és krónikus gyulladások esetén eshet le szintje. 

A teljesség igénye nélkül most csak a kálium, nátrium és kálcium szintekre fogunk kitérni. Természetesen ezen kívül rengeteg más ásványi anyag kimutatható a vérmintából.

• Magas kálium: Oka lehet krónikus vesebetegség, Addison-kór, acidózis, kálium felszabadító gyógyszerek, kiszáradás, súlyos izomsérülés, esetleg táplálékkiegészítőkkel való kálium túladagolás.

• Alacsony kálium: Okozhatja hasmenés, hányás, Conn-szindróma, vízhajtó gyógyszerek, krónikus bélbetegségek.

• Magas nátrium: Kiszáradás, az alacsony káliumszintet is okozó Conn-szindróma, cukorbetegség vagy táplálékkiegészítővel való túladagolás állhat a hátterében.

• Alacsony nátrium: Túlzott vízbevitel, vesebetegségek, magas káliumot is okozó Addison-kór valamint fertőzések és gyulladások is kiválthatják.

• Magas kálcium: Pajzsmirigy túlműködés, csontritkulás, vesebetegségek, daganatok és táplálékkiegészítővel való D-vitamin túladagolás is okozhatja.

Alacsony kálcium: Pajzsmirigy alulműködés, D-vitaminhiány, veseelégtelenség, fehérjehiány vagy akár akut hasnyálmirigy-gyulladás is lehet a háttérben. 

A húsokban nagy számban előforduló purin nevű vegyület lebontásának végterméke.

• Magas: Túlzott termelés (köszvény), csökkent ürítés (veseelégtelenség) és magas purin tartalmú étrend (húsok, belsőségek, tenger gyümölcsei, alkohol, sör) esetén.

• Alacsony: Fokozott húgysav ürítéssel járó vesebetegségekben, csökkent termeléssel járó májbetegségekben, valamint egyes gyógyszerek hatására (húgysavcsökkentők, kemoterápiás szerek). 

Az urea és kreatinin nem csak vesebántalmakban lehet eltérő a normál értékektől, de mégis itt tárgyaljuk, mert a leggyakoribb okok a vesétől erednek.

• Magas urea: Akut vagy krónikus vesebetegség, kiszáradás, fehérjedús étrend, szív- és májbetegségek, húgyúti elzáródás szerepel az okok között.

• Alacsony urea: Jóval ritkább; májbetegségek, csökkent fehérjebevitel, túlzott folyadékbevitel, aminosav-anyagcseréhez kötött genetikai zavarok okozhatják.

• Magas kreatinin: Akut vagy krónikus vesebetegség, kiszáradás, izomkárosodás, magasvérnyomás, szívbetegségek és bizonyos gyógyszerek emelhetik meg.

• Alacsony kreatinin: Alacsony izomtömeg, terhesség, májelégtelenség vagy túlzott folyadékfogyasztás állhat a háttérben.

A Glomeruláris filtrációs ráta (GFR) a vesék szűrési képességét jelzi. Az alacsony GFR a veseműködés csökkenését, míg a magas GFR a fokozott szűrési sebességet jelenti.

• Magas: Fiatal korban egészségesen működő vesénél. Túl magas GFR nagyon ritka.

• Alacsony: Akut és krónikus veseelégtelenség, valamint húgyúti elzáródás állhat a háttérben.

A TSH és az fT4 pajzsmirigy működését jelző hormonok. Elemzésük komplex, mert minden variációban más és más betegségre utalhatnak. Lehet mindkettő magas, mindkettő alacsony, de gyakrabb, hogy egyik paraméter magas míg a másik kompenzatórikusan alacsony lesz. Kiértékelése szigorúan szakembert igényel. 

A vizelet legalapvetőbb fizikai tulajdonságait is megvizsgálják, kezdve a színétől és átlátszóságától a fajsúlyáig. 

• Magas fajsúly: Kiszáradás, cukorbetegség vagy fehérjevizelés válthatja ki

• Alacsony fajsúly: Veseelégtelenségben vagy túlzott folyadékfogyasztásban figyelhető meg.

A legtöbb mért paraméternek nincs túl alacsony értéke, mivel normál esetben ezek nem lehetnek jelen a vizeletben vagy csak nagyon minimális mennyiségben. Ilyenek a fehérjék, cukor, ketontestek, vér és nitritek.

• Fehérjék magas szintjét vesebetegség, cukorbetegség, fertőzés, magas vérnyomás válthatja ki. 

• Magas cukor: cukorbetegség, vesebetegség, hormonális eltérések következménye.

• Ketontestek: éhezés, láz, hányás, cukorbetegség, alacsony szénhidráttartalmú diéta váltja ki.

• Vér jelenléte: húgyúti fertőzés, vesekő, daganat vagy trauma miatt fordul elő.

• Nitritek jelenléte: baktériumok húgyúti fertőzés meglétére utal.

Ezen kívül vizsgálják a vizelet pH értékét, mely normál esetben enyhén savas (4,5 - 8 értékek között)

• Magas pH: Veseelégtelenség, cukorbetegség, légzési acidózis okozhatja.

• Alacsony pH: Húgyúti fertőzés, vesekő, hányás, lúgos táplálkozás következménye.

Túl alacsony értékek ez esetben sincsenek. Bizonyos elemek meglétét vizsgálják.

• Vörösvértestek: Vérzés, vesebetegség, trauma, daganat okozhatja.

• Fehérvérsejtek: Gyulladás, húgyúti fertőzés áll a háttérben.

• Baktériumok: Egyértelmű fertőzés jelei.

• Hengerek: Súlyosabb vesebetegségekre utaló képződmények a vizeletben, de Kiszáradás és láz is okozhatja megjelenésüket ezért a teljes kórképet figyelembe kell venni a kiértékelésnél.

• Kristályok: Húgysav, oxalát, foszfátkristályok lehetnek amelyek vesekőképződéshez vezetnek. 

A vizeletben található kórokozók azonosítására szolgál. Leggyakoribb a bakteriális, de előfordul gombás húgyúti fertőzés is. Speciális táptalajon tenyésztik a kórokozókat, valamint ehhez megfelelő antibiotikum-érzékenységi tesztet (antibiogramot) végeznek, hogy megfelelő kezelésben részesülhessen a páciens. 

A széklet színét és állagát vizsgálják. Kóros esetben lehet világos (epeúti elzáródás), fekete (felső tápcsatornai vérzés), piros (alsó tápcsatornai vérzés) vagy zöld (gyorsult bélmozgás, fertőzés, epefesték-emésztési zavar).

Keresik a mikroszkopikus vérnyomokat (okkult vagy rejtett vérzés) amelyek szabad szemmel nem láthatóak. Fekélyek, tápcsatornai daganatok, aranyér vagy gyulladásos bélbetegségek állhatnak a háttérben. Ezen felül vizsgálják a zsírok jelenlétét amelyek felszívódási zavarokat jelezhetnek (pl. cöliákia, hasnyálmirigy elégtelenség). Valamint a vizelethez hasonlóan a székletnek is kiértékelődik a pH szintje.

• Magas pH: Rothasztó baktériumok túlszaporodása.

• Alacsony pH: Laktózintolerancia, bakteriális fermentáció. 

Mikrobiológiai vizsgálatok, melyek a székletből származó baktériumok és paraziták azonosítására szolgál.