Embedded Files
Olvasási idő: 9 perc
A természet közelsége bizonyítottan pozitív hatással van az ember testi és lelki egészségére. Már napi 20-30 perc, vagy heti néhány óra szabad levegőn töltött idő elegendő ahhoz, hogy csökkenjen a stresszhormon szintje, normalizálódjon a vérnyomás, és javuljon az általános közérzet. Az emberi szervezet ösztönösen reagál erre a környezetre – hiszen évezredeken át a természet részeként fejlődött.
A természetjárás azonban nem csupán pihenés, hanem aktív egészségmegőrzés is. Számos kutatás igazolja, hogy a szabad levegőn eltöltött idő javítja a kedélyállapotot, a memóriát, a kreativitást, sőt serkenti a problémamegoldó képességet is. Emellett pozitívan hat az alvás minőségére, csökkenti a szorongás és a depresszió tüneteit, erősíti az immunrendszert, és mozgásra ösztönöz – ezáltal csökkentve az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a stroke és több daganattípus kialakulásának kockázatát is.
A természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a gyermekek fizikai, érzelmi és szellemi fejlődéséhez. A szabadban szerzett élmények javítják a mozgáskoordinációt és a koncentrációt, valamint fejlesztik a kreativitást és önbizalmat. Azok a gyerekek, akik sok időt töltenek a természetben, felnőttként nagyobb eséllyel maradnak természetkedvelők, és tudatosabban figyelnek majd az egészséges, aktív életmódra.
Ahogy a test és a lélek megpihen a természetben, úgy válik egyre fontosabbá az is, hogy felkészülten induljunk el egy-egy kirándulásra. A természet szépsége mellett ott rejlik a váratlan: egy bokaficam, egy horzsolás, egy harapás vagy akár egy komolyabb sérülés is – különösen akkor, ha gyerekekkel vagyunk úton. Egy kis odafigyeléssel, és némi alapismerettel azonban biztonságban vészelhetjük át ezeket a helyzeteket.
Mit vigyünk magunkkal?
Mit vigyünk magunkkal?
Egy kis elsősegély csomag nem foglal sok helyet a hátizsákban, de életmentő lehet. A legfontosabb elemei:
steril kötszer, gézlap
sebfertőtlenítő oldat
sebtapaszok különböző méretben
kisolló
kullancs eltávolító csipesz
(opcionálisan: gumikesztyű, fájdalomcsillapító, vízhatlan tasak, háromszögletű kendő végtag fixálásához törés esetén).
Alapvető elsősegély a szabadban:
Alapvető elsősegély a szabadban:
1. Rándulás, ficam, törés – mikor gyanakodjunk, és mit tegyünk?
1. Rándulás, ficam, törés – mikor gyanakodjunk, és mit tegyünk?
Egy esés vagy rossz mozdulat után, ha a végtag deformálttá, duzzadttá válik, erősen fáj, nehezen mozdítható vagy teljesen mozdíthatatlan, akkor rándulásra, ficamra vagy törésre gyanakodhatunk. Ezek közül sokszor csak orvosi képalkotó vizsgálattal (például röntgennel) lehet pontosan megállapítani, melyikről van szó.
Nagyon fontos, hogy a laikus soha ne próbálja meg „visszatenni” a kificamodott, elmozdult vagy deformált végtagot! Az ilyen helyreigazítás szakszerűtlenül elvégezve komoly következményekkel járhat: ér- és idegsérülést, lágyrészkárosodást, vagy akár maradandó mozgáskorlátozottságot is okozhat.
Elsősegélynyújtás során a legfontosabb lépés a rögzítés – mindig a talált pozícióban, tehát úgy, ahogyan a sérülést követően van a végtag. Ez megakadályozza a további mozgást és csökkenti a fájdalmat, illetve a sérülés súlyosbodását. Ezután a sérültet minél előbb orvosi ellátáshoz kell juttatni, vagy segítséget kell hívni (112).
2. Nyílt törés és szúrt seb – súlyos, potenciálisan életveszélyes sérülések
2. Nyílt törés és szúrt seb – súlyos, potenciálisan életveszélyes sérülések
A nyílt törés esetén a törött csontvég átszakítja a bőrt és kilátszik a seben keresztül. Szúrt sérülés esetén pedig valamilyen idegen tárgy (például faág, fémdarab, üveg) fúródik a testbe. Mindkét eset azonnali, szakszerű orvosi beavatkozást igényel, mert nagy a fertőzésveszély, és a sérülés súlyos belső károsodásokat is okozhat.
Soha ne próbáljuk meg eltávolítani a sebben lévő idegen testet! Ennek ugyanis lehet olyan szerepe, hogy elzár egy megsérült eret, és megakadályozza a súlyosabb vérzést. Eltávolítása laikus keze által sokkos állapotot okozhat, valamint a vérzés rövid időn belül életveszélyessé válhat.
A teendő ilyenkor: óvatosan rögzítsük a sérült végtagot, lehetőség szerint a sérülést körülvevő területet stabilizáljuk – például párnázással, laza fedőkötéssel. Ha van lehetőség, steril anyaggal fedjük le a sebet, de ne nyomjuk rá közvetlenül az idegen testre. Ezt követően azonnal hívjunk mentőt, vagy juttassuk a sérültet mielőbb orvoshoz.
3. Horzsolás, vágás és vérzés – mikor mit tegyünk?
3. Horzsolás, vágás és vérzés – mikor mit tegyünk?
A kisebb horzsolások és vágások a leggyakoribb sérülések közé tartoznak, különösen szabadtéri tevékenységek, sport vagy túrázás közben. Ezek jellemzően a bőr felső rétegét érintik, de a fertőzésveszély miatt gondos ellátást igényelnek.
Az kezelés első lépése, hogy a sebet tiszta vagy szappanos vízzel lemossuk. Ez eltávolítja a szennyeződéseket, port, homokot. Ezután alkalmazzunk sebfertőtlenítőt, majd steril kötéssel fedjük le. Ez segít megelőzni a fertőzést, és elősegíti a sebgyógyulást.
Erősebb vérzés esetén (például mélyebb vágásnál) nyomókötést kell alkalmazni: tegyünk a sebre steril gézt vagy tiszta anyagot, és nyomjuk rá határozottan, amíg a vérzés el nem áll.
Ha a vér élénkpiros, lüktetve távozik, akkor artériás eredetű vérzésre kell gondolnunk – ez életveszélyes lehet. Ilyenkor a vérző terület fölött, a szív irányába kell nyomást gyakorolni, akár kézzel, akár eszközzel (pl: öv, sál), és haladéktalanul mentőt kell hívni. Ha lehetséges, emeljük meg a sérült végtagot a vérzés csökkentése érdekében.
4. Állatharapás – nem csak a seb, a fertőzés is veszélyes
4. Állatharapás – nem csak a seb, a fertőzés is veszélyes
Állatok harapása esetén – legyen szó házi kedvencről vagy vadállatról – nem csak a seb mechanikai sérülése okozhat gondot, hanem a fertőzések kockázata is komoly. Az állat szájában található baktériumok, valamint a veszettség kórokozója is veszélyt jelenthet, különösen ismeretlen eredetű vagy vadállat esetén.
Első lépésként tisztítsuk meg a sebet, lehetőleg szappanos vízzel és sebfertőtlenítővel. Ezt követően mielőbb forduljunk orvoshoz, akkor is, ha a seb látszólag nem súlyos.
Az orvos tetanusz elleni védőoltást adhat (48 órán belül szükséges), és ha indokolt, megkezdheti a veszettség elleni oltási sort is. Ne feledjük: a veszettség kezeletlenül halálos kimenetelű, de időben beadott védőoltással teljes mértékben megelőzhető.
5. Kullancscsípés – gyors eltávolítással kisebb a fertőzés esélye
5. Kullancscsípés – gyors eltávolítással kisebb a fertőzés esélye
Túrázás után fontos alaposan átvizsgálni a testet, különösen a hajlatokat és a hajas fejbőrt, hogy időben észrevegyük a kullancsot. Ha benne van a bőrben, azonnal, óvatosan távolítsuk el csipesszel, a testét ne nyomjuk össze, ne csavarjuk, és ne kenjük be semmivel.
A csípés helyét fertőtlenítsük, majd mossunk kezet. Figyeljük a csípést legalább 30 napig – ha piros folt vagy láz jelentkezik, forduljunk orvoshoz. Ha 36 óránál tovább volt bennünk a kullancs, vagy nem sikerült szakszerűen eltávolítani, szintén orvosi segítség szükséges.
A megelőzéshez viseljünk zárt, világos ruhát, sapkát, használjunk kullancsriasztót (pl. icaridin tartalmút), és túra után mindig ellenőrizzük magunkat. A gyors eltávolítás kulcsfontosságú, mert jelentősen csökkenti a fertőzésveszélyt.
Mit tegyünk, ha baj van? – Segélyhívás lépései
Ha a helyzet súlyosabb, ne próbáljunk mindent egyedül megoldani. A 112-es segélyhívó szám a nap 24 órájában elérhető, bármelyik országból.
A hívás során:
Mutatkozzunk be.
Mondjuk el, hogy mi történt.
Pontos helyszínt adjunk meg – ha tudunk, használjunk GPS-t, koordinátákat.
Maradjunk a vonalban, és kövessük a diszpécser utasításait!
Soha ne tegyük le a telefont anélkül, hogy erre utasítást kapnánk!
Túrázás közben hasznos lehet tudni, hogy Romániában mi a hegyimentők hívószáma: 0SALVAMONT = 0725 826 668
A számot azért könnyű megjegyezni, mert a "SALVAMONT" szó betűit a telefon billentyűzetén lévő számokra cserélték.
Összefoglaló a természetjárás pozitív hatásairól:
Összefoglaló a természetjárás pozitív hatásairól:
Csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót: alacsonyabb vérnyomás, kevesebb szív- és érrendszeri betegség.
Mozgásra ösztönöz, csökkenti az elhízás, a diabétesz, a daganatos megbetegedések és a stroke kockázatát.
Erősíti az immunrendszert, különösen gyerekkorban: csökken az allergiák, az asztma és a krónikus gyulladások kialakulásának esélye.
Javítja az alvást, enyhíti a stresszt, segít megelőzni vagy enyhíteni mentális betegségeket (depresszió, szorongás).
Fejleszti a kognitív képességeket: javul a memória, figyelem, kreativitás, képzelőerő, problémamegoldás.
Erősíti a szociális kapcsolatokat, különösen az elmagányosodásra hajlamos időseknél.
Jótékony hatással van a terhességre, az anya és a magzat egészségére.
Segíti a gyerekek fejlődését: fizikai, érzelmi és értelmi téren is.
A természetjárás testi-lelki gyógyító hatása csak akkor tud igazán kibontakozni, ha tudatosan, felkészülten és tisztelettel fordulunk felé. Csak így válhat belőle valódi feltöltődés. Záró gondolatként érdemes emlékeznünk Kosztolányi Dezső szavaira:
„A természet örök, s nem szorul ránk. Mi vagyunk, akik hozzá tartozunk.”
Pontis Egészségügyi Szervezet:
Szerző: Dr. Máté Linda (gyermekpszichiáter rezidens)
Page updated
Google Sites
Report abuse