Embedded Files
Olvasási idő: 3-4 perc
Az első részben kitárgyaltuk, hogy mit is értünk az alatt, ha "megfázott" a gyermek. Mi okozhatja ezeket a megbetegedéseket, és szóltunk pár szót az egészséges immunrendszer működéséről.
A második részben a megelőzésről és a vitaminokról esett pár fontos szó. Cikksorozatunk 3. részében vegyük át, hogy mit tegyünk, ha a gyermek mégis megbetegedett és milyen esetekben forduljunk orvoshoz.
Mit tegyünk, ha már megbetegedett a gyermek?
Minden eset és gyerek egyedi a maga nemében, ezért csakis általános tudnivalókat tudunk felsorakoztatni.
1. Segítsük a váladékok ürülését, hisz ez a betegség leküzdésének egyik módja. Csecsemők esetében gyakran mossuk át az orrjáratot fiziológiás sóoldattal és ne féljünk az orrszívó porszívó használatától sem.
2. Gyakori tévhit, hogy ha zöldessé válik az orrváladék, akkor biztosan bakteriális felülfertőződéssel állunk szemben és egyből antibiotikum szedésére kerül sor. A zöldes váladék tulajdonképpen az úgynevezett polimorfonukleáris sejtek fokozott működésének eredménye, ők is az immunvédekezés részei, így a folyamat normálisnak tekinthető. A váladék színe függhet a napszaktól (reggel sűrűbb, sárgább), a hidratáltságtól, illetve a betegség lefolyása során is változhat. Sőt, a híg, vizes váladék allergiás eredetű is lehet.
3. Kerüljük az antibiotikumok adását, hacsak nem nyilvánvalóan bakteriális eredetű fertőzéssel állunk szemben. A legtöbb ilyen betegség vírusos eredetű, ezért antibiotikumot szedni annyit jelent, mint az ágyúkat saját várfalunk felé fordítani és tüzet nyitni. A túlzott antibiotikum fogyasztás amellett, hogy elősegíti a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását, bizonyítottan növeli a későbbi különböző allergiákra való hajlamot.
4. Nem minden lázat kell azonnal csillapítani. A láz természetes reakció a testünk részéről, a szervezet saját felszabaduló immunmediátorai okozzák. Olyan, mint háború közben a csatakiáltás. A legfrissebb és legmodernebb felmérések szerint amennyiben a gyerek közérzetét nem befolyásolja, még csak határérték sincs megadva, hogy hány foktól felfelé kell beavatkozni. Egy 38,1 fokos hőemelkedést, rossz közérzettel és aluszékonysággal csillapítanunk kell, de ha 39 fok körül csupán kissé bágyadt a gyermek, akkor nem szükséges a beavatkozás csak fokozott megfigyelés. Ha a gyerek láza gyógyszer adására nem csillapodik, akkor tanácsos fizikai hűtő módszerekhez fordulni. Ellenjavallt azonban drasztikusan alkalmazni őket (hideg zuhany, hideg vizes ruhák, hideg ecetes borogatás), inkább a gyerek kellemesen meleg fürdővizét hűtsük folyamatosan hideg víz hozzáadásával, így neki sem fölösleges trauma.
5. Nem minden köhögést kell csillapítani. A köhögés is a fent említett váladékürítő mechanizmusok egyike, különösen, ha nedves, szörtyögő köhögésről van szó. Csillapítása hajlamosít a pangó váladék felülfertőződésére és tüdőgyulladás kialakulására, súlyosbodására. A száraz, kínzó köhögésnél viszont érdemes beavatkozni. Ne lepődjünk meg, ha a köhögés mennyisége napszaktól is függ: az éjjel, alvás közben felgyűlt váladék ébredés után ürül ki, ezért reggel többet köhöghet a gyerek. Ha este, lefekvéskor válik gyakorivá a köhögés, akkor refluxbetegség jelenlétére is gondolni kell. Figyeljük a köhögés jellegét, amennyiben ugató hangra emlékeztet és nehézlégzés társul hozzá, azonnal forduljunk orvoshoz, mert légcsőgyulladás gyanúja merül fel.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár nagyon gyakori betegségcsoportról van szó, nem szabad elbagatellizálni őket, mert súlyos formákat is ölthetnek. Alapvetően maguktól gyógyuló kórképekről beszélünk, azonban van néhány olyan eset, amikor érdemes segítséget kérni. Ilyenek a következők:
Ha a gyermek kisebb, mint 3-6 hónap, lázas.
Néhány napos lázas periódus befejeződése után újabb lázas fellángolás történik. Ez bakteriális felülfertőződés jele lehet.
Amennyiben 3-5 nap után sem mutatnak javuló tendenciát a tünetek.
Egyoldali fülfájás jelentkezése, amely középfülgyulladás jele lehet.
Sárgás köpetürítés jelentkezik, ami a kezdődő tüdőgyulladás tünete lehet.
Ha a gyereknek van bármilyen krónikus alapbetegsége, akkor a családorvost már a tünetek megjelenésekor ajánlott értesíteni.
Ha a lázas gyereknél fokozott aluszékonyságot, tudatzavart, görcsöket észlelünk.
Ha a gyerek nem táplálható, nem hidratálható kielégítően. Dehidratáltságra utal a ritka, élénksárga vizelet, kicserepezett száj, besüppedt kutacs, száraz bőr, beesett szemek.
Amennyiben nyögdécselő, sípoló, erőltetett légzést észlelünk vagy félmeztelen gyereket megfigyelve belégzéskor a bordák közötti vagy a szegycsont feletti tér nagyon besüllyed.Kapkodó légzés, rövid és felületes, akár fájdalmas légvételek azonnali beavatkozást igényelnek, súlyosabb fertőzések tünetei lehetnek. Extrém esetben a fellépő oxigénhiány miatt a bőr szürkés-lilás elszíneződését észlelhetjük, ez sürgősségi helyzetnek számít.
Reméljük, hogy cikksorozatunk támaszt ad a nehéz percekben és segít átjutni a zsebkendők hegyén, hogy a köhögés helyét újra gyerekkacaj vegye át, és az aggodalom a múlté legyen.
Források:
www.uptodate.com
www.stanfordchildrens.org
www.novakhunor.hu
Pontis Egészségügyi Szervezet:
Szerzők: Dr. Balázs Boglárka (onkológus rezidens)
Dr. Réti Hunor (családorvos szakorvos)
Page updated
Google Sites
Report abuse